Magyar sebész társaság
Fiatal sebészek szekciója
Magyar sebész társaság
Magyar sebész társaság
Magyar sebész társaság
(írta dr. Mező Kornél)
A Fiatal Sebészek Szekciójának tájékoztatója
A magyar sebészeti szakképzés és szakvizsgáztatás rendszere az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb átalakulásán megy keresztül. A változások nem csupán a szakképzés felépítését és követelményeit érintik, hanem a sebészeti szakvizsga lebonyolítását és értékelési rendszerét is. A négy magyarországi orvosegyetem sebészeti grémiumainak közös szakmai álláspontja alapján 2026 májusától megújult szakvizsgarendszer került bevezetésre, amelynek teljes körű alkalmazása 2027-től válik kötelezővé.
A megújulás alapvető célja, hogy a szakvizsga az elméleti ismeretek számonkérése mellett nagyobb hangsúlyt helyezzen a mindennapi sebészeti gyakorlatban nélkülözhetetlen kompetenciákra. A klinikai gondolkodás, az önálló döntéshozatal, a műtéti készségek és a tudományos szemlélet értékelése egyaránt hangsúlyosabb szerepet kap. A cél egy országosan egységes, objektívebb és átláthatóbb vizsgarendszer kialakítása, amely biztosítja a frissen szakvizsgázott sebészek elvárható minimumkompetenciáit.
A Fiatal Sebészek Szekciója (FISESZ) fontos feladatának tekinti, hogy a szakorvosjelöltek megfelelő tájékoztatást kapjanak a változásokról. Jelen közleményünkben az új sebészeti szakvizsga felépítését, az egyes vizsgaelemek követelményeit és a korábbi rendszerhez képest bevezetett legfontosabb újításokat mutatjuk be.
Az új szakvizsgarendszer egyik legszembetűnőbb változása a vizsga időtartamának és szerkezetének átalakulása. A szakvizsga lebonyolítása a korábbi gyakorlathoz képest összetettebbé válik, és az egyes vizsgaelemek beosztásától függően három-négy munkanapot vesz igénybe.
A szakvizsga továbbra is két fő egységből, gyakorlati és elméleti vizsgából áll, azonban a gyakorlati vizsga négy, önállóan értékelt vizsgaelemre tagolódik: írásbeli tesztvizsgára, akut sebészeti döntéshozatali vizsgára, tudományos igényű esetismertetésre és műtői gyakorlatra. Ezek sikeres teljesítését követően kerülhet sor a záró szóbeli vizsgára.
Az új rendszer sajátossága, hogy a jelölt teljesítményét több különböző helyzetben, egységes értékelési szempontok alapján vizsgálják. Így nem kizárólag az elméleti felkészültség, hanem annak gyakorlati alkalmazása is megítélhető.
A szakvizsga első állomása az országosan egységes, írásbeli tesztvizsga. Ennek célja a sebészeti törzsanyag átfogó ismeretének objektív ellenőrzése.
A vizsga 50 feleletválasztós kérdésből áll, amelyek megválaszolására 60 perc áll rendelkezésre. A sikeres teljesítéshez legalább 70%-os eredmény szükséges. A teszt önállóan buktató jellegű, vagyis a teljesítési küszöböt el nem érő jelölt a szakvizsga további részein nem vehet részt.
A kérdéseket egy központi, nem nyilvános kérdésadatbázisból állítják össze, egységes szakmai szempontok alapján. A felkészülés alapját elsősorban a Sebészet (Horváth Örs Péter–Oláh Attila, 2. kiadás), valamint a Littmann Sebészeti műtéttan (2. kiadás) című tankönyvek képezik.
A tesztvizsga bevezetése a korábbi vizsgarendszerhez képest fontos újítás: lehetővé teszi, hogy minden jelölt azonos követelményrendszer szerint adjon számot a sebészet alapvető elméleti ismereteiről.
Az új szakvizsga egyik legjelentősebb eleme az akut sebészeti döntéshozatali vizsga, amely a jelölt klinikai gondolkodását és önálló betegellátási kompetenciáját hivatott felmérni.
A tesztvizsgát követően, az adott vizsgabeosztásnak megfelelően, a jelölt egy valós akut sebészeti beteg ellátásához kapcsolódó feladatot kap. A vizsga helyszínéül szolgáló klinikán a vizsgabizottság jelöl ki egy aktuálisan fekvő vagy frissen felvett beteget.
A vizsga során a jelöltnek célzott anamnézist kell felvennie, fizikális vizsgálatot kell végeznie, majd a rendelkezésre álló klinikai adatok alapján differenciáldiagnosztikai és terápiás tervet kell felállítania. Ennek részét képezheti a laboratóriumi eredmények és képalkotó vizsgálatok értékelése, további diagnosztikus lépések meghatározása, a műtéti indikáció és sürgősség megítélése, valamint a perioperatív teendők ismertetése.
A vizsgabizottság nem csupán a helyes diagnózis felállítását értékeli, hanem a jelölt gondolkodási folyamatát, döntéseinek megalapozottságát és a betegbiztonsági szempontok érvényesülését is.
A vizsga különlegessége, hogy nem előre meghatározott tétel alapján történik. A jelöltnek a mindennapi ügyeleti és osztályos betegellátás során előforduló helyzethez hasonló körülmények között kell számot adnia felkészültségéről.
Az akut döntéshozatali vizsga önmagában nem buktató jellegű, eredménye azonban beszámít a gyakorlati vizsga összesített értékelésébe.
A megújult szakvizsgarendszer további újdonsága a tudományos igényű esetismertetés bevezetése.
A szakorvosjelöltnek egy általa választott, szakmailag tanulságos sebészeti esetet kell feldolgoznia, majd strukturált prezentáció formájában bemutatnia a vizsgabizottság előtt. Az esetismertetés célja túlmutat a beteg kórtörténetének egyszerű ismertetésén: a jelöltnek be kell mutatnia a diagnosztikus és terápiás döntések hátterét, az eset szakirodalmi összefüggéseit, valamint a klinikai gyakorlat számára levonható tanulságokat.
Az eset kiválasztásában és feldolgozásában a Magyar Sebészet folyóirat 2025. évi 3–4. számában megjelent „KOMPASSZ – útmutató sebészeti esetismertetés írására” című közlemény nyújt segítséget. Az útmutató a nemzetközi SCARE-ajánlások alapján, a hazai sebészeti gyakorlat sajátosságaihoz igazodva foglalja össze a tudományos igényű esetbemutatás szempontjait.
Az esetismertetés tárgya lehet ritka betegség, anatómiai variáció, új diagnosztikus vagy műtéti eljárás, szokatlan szövődmény, illetve bármely olyan klinikai helyzet, amelynek feldolgozása érdemi szakmai tanulsággal szolgál.
Fontos lehetőség, hogy az esetbemutatás kiváltható a Magyar Sebészet folyóirat szerkesztőbizottsága által elfogadott, a követelményeknek megfelelő esetismertető közleménnyel. Ebben az esetben a jelölt mentesül a szóbeli prezentáció alól, és a vizsgaelemre automatikusan jeles érdemjegyet kap. Nemzetközi folyóiratban megjelent esetismertetés esetén a mentességről a vizsgabizottság dönt.
A változtatás a tudományos gondolkodás és a szakmai tapasztalatok megosztásának fontosságát hangsúlyozza, egyúttal ösztönözheti a fiatal sebészeket első tudományos közleményük elkészítésére.
A 2026-os átmeneti időszakban, amennyiben a jelölt nem rendelkezik saját bemutatandó esettel, a vizsgabizottság szükség esetén biztosíthat feldolgozandó klinikai esetet.
A FISESZ több mint tíz éve szervezi éves kongresszusait, mellyel lehetőséget teremt az esetismertetések bemutatására. Biztosak vagyunk benne, hogy a kongresszuson előadó fiatal sebészek könnyedén veszik majd ezt az állomást a szakvizsgán. Az előadók az elmúlt idők során évről évre bebizonyították, hogy magas szinten képesek megfelelni ennek követelménynek. A bemutatott előadás kivonatok ennek megfelelően a Magyar Sebészet lapjain is rendszeresen megjelennek.
A gyakorlati vizsga következő eleme a műtői gyakorlat, amelynek során a jelölt a vizsga helyszínéül szolgáló klinikán, valós műtéti környezetben ad számot sebészi készségeiről.
A jelölt műtéti beavatkozásban vesz részt, amelynek során a vizsgáztatók meghatározott szempontok szerint értékelik a műtéti lépések ismeretét és kivitelezését, a technikai felkészültséget, valamint az intraoperatív döntéshozatalt.
Az értékelés egységes, strukturált értékelőlapon történik. Ez lehetővé teszi, hogy a műtéti teljesítmény megítélése ne kizárólag a vizsgáztató általános benyomásán alapuljon, hanem előre meghatározott szakmai követelményekhez igazodjon.
A műtői gyakorlat önállóan buktató vizsgaelem. Sikertelen teljesítése esetén a jelölt nem bocsátható a záró szóbeli vizsgára.
A műtői vizsga hangsúlyos szerepe jól tükrözi az új rendszer alapvető szemléletét: a sebészeti szakvizsga nem csupán a megszerzett elméleti tudást, hanem annak biztonságos és szakszerű gyakorlati alkalmazását is hivatott igazolni.
A gyakorlati vizsga sikeres teljesítését követően kerül sor a szakvizsga utolsó állomására, a szóbeli vizsgára.
A korábbi rendszerhez képest a szóbeli vizsga tételhúzási rendje is módosul. Míg korábban a jelöltek három témakörből összesen három tételt húztak, az új rendszerben négy tétel kerül számonkérésre.
A 2026. július 2-án kiadott, megújított sebészeti szakvizsga-tételsor alapján a szóbeli vizsga három fő témaköre megmarad, azonban a részletes sebészeti tételek két csoportra különülnek el. Ennek megfelelően a jelöltek az alábbi témakörökből húznak egy-egy tételt:
Általános sebészeti ismeretek
Interdiszciplináris sebészeti ismeretek
Részletes sebészet – elektív sebészeti kórképek
Részletes sebészet – akut sebészeti kórképek
A változtatás legfontosabb eleme, hogy minden jelölt számára kötelezővé válik egy akut sebészeti tétel megválaszolása, az elektív sebészeti ismeretek számonkérése mellett.
Az új tételsor összesen 101 tételt tartalmaz: 32 általános sebészeti, 15 interdiszciplináris, 31 elektív és 23 akut részletes sebészeti tételt.
A módosítás hangsúlyozza, hogy az akut sebészeti kórképek felismerése, diagnosztikája és ellátása valamennyi sebész számára alapvető kompetencia, függetlenül a későbbi szubspecializációjától.
A szóbeli vizsga továbbra is háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik, és az elméleti ismeretek mellett a klinikai gondolkodást, valamint a szakmai kommunikációt is értékeli.
A gyakorlati vizsga négy vizsgaelemét ötfokozatú skálán értékelik. A részvizsgák eredményeinek számtani átlaga képezi a gyakorlati vizsga végső értékelésének alapját.
A tesztvizsga és a műtői gyakorlat önállóan buktató jellegű, míg az akut döntéshozatali vizsga és a megfelelően teljesített esetismertetés eredménye az összesített gyakorlati értékelésbe számít bele. Az esetismertetés formai vagy tartalmi követelmények miatti nem teljesítése ugyanakkor a vizsga sikertelenségét eredményezheti.
A szakvizsga végső minősítése a korábbi gyakorlatnak megfelelően háromfokozatú marad: nem felelt meg, megfelelt, illetve kiválóan megfelelt.
A 2026-os vizsgaidőszak átmeneti, pilot jellegű, amelynek során a vizsgabizottságok támogató szemléletet alkalmaznak. A megújult vizsgarendszer teljes körű, kötelező alkalmazása 2027-től történik.
A magyar sebészeti szakvizsga megújítása jelentős változást jelent a hazai sebészképzésben. Az új rendszer az elméleti tudás hagyományos számonkérését több, egymást kiegészítő vizsgaelemmel egészíti ki, amelyek a sebészeti hivatás különböző, egyaránt nélkülözhetetlen kompetenciáit értékelik.
Az országosan egységes tesztvizsga az alapvető elméleti felkészültséget, az akut betegvizsgálat a klinikai döntéshozatalt, az esetismertetés a tudományos szemléletet, a műtői gyakorlat pedig a technikai és operatív készségeket helyezi előtérbe. A szóbeli vizsgán az akut és elektív sebészeti témakörök elkülönítése tovább erősíti a sürgősségi sebészeti ismeretek jelentőségét.
A Fiatal Sebészek Szekciója üdvözli azokat a törekvéseket, amelyek a sebészeti szakvizsga egységességét, átláthatóságát és szakmai színvonalát kívánják erősíteni. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a megújult követelményekhez megfelelő felkészülési lehetőségek, világos értékelési szempontok és a jelöltek számára egyértelmű tájékoztatás társuljon.
Bízunk benne, hogy az új vizsgarendszer hosszú távon hozzájárul a hazai sebészképzés fejlődéséhez, a sebészeti betegellátás biztonságának növeléséhez, valamint a magyar sebészszakma presztízsének további erősítéséhez.
Lázár Gy, Szijártó A, Tóth D, Vereczkei A. Felhívás a sebészet szakvizsga megújított rendjéről. Budapest, 2026. február 15.
Sebészet szakvizsga-tételsor. 2026. július 2.
Bárdos D, Kokas B, Varga Zs. KOMPASSZ – útmutató sebészeti esetismertetés írására. Magyar Sebészet. 2025;78(3–4):121–126. doi:10.1556/1046.2025.30011.